Az Eleftheria Tánccsoport felkérést kapott arra, hogy részt vegyen a görögországi Arsakeio település kulturális egyesületének (Πολιτιστικός Μορφωτικός Σύλλογος Αρσάκειου Το Ευθύμιο) 10. jubileumi ünnepségén.
Az egyesülettel való kapcsolat az athéni barátainkon (Χορευτική Ομάδα Φανερωμένης Χολαργού) keresztül született, akik az elmúlt két évben invitálták a tánctanárainkat, hogy velük közösen táncoljanak a kis település táncfesztiválján. Egy különleges barátság kezdete lett ez a meghívás, hiszen nemcsak az athéni csoporttal lett szorosabb a baráti viszony, hanem a falu lakosságával is jó kapcsolatba kerültek ezeken az utazásokon. Olyannyira, hogy 2025-re meghívást kapott a teljes Eleftheria Tánccsoport.
A tánccsoportunk lelkesen készült egész évben a táncfesztiválra. Rengeteg plusz próbát iktattunk be, hiszen fontosnak tartottuk, hogy a görög táncokat minél autentikusabban táncoljuk, megtisztelve ezzel a görögországi barátainkat.
A nagy utazás 2025. július 22-én kezdődött, amelyre kisbuszokat béreltünk. Szerbián és Bulgárián keresztül közel 13 órás utazás után érkeztünk Komotini városába, ahol a szállásunk volt. Miután elfoglaltuk a szobáinkat az Anatolia Hotelben, már csak arra volt energiánk, hogy vacsorát keressünk magunknak.
Másnap felfedeztük a környéket. Elutaztunk a közeli sós-tavakon található Agios Nikolaos kolostorhoz. A kolostor nyugodt környezete, a rendkívül színes madárvilága, a tömjén illata és a szép kis templomok különös hangulatot árasztott magából. Jó érzés volt ebben a környezetben sétálgatni, pihenni.
A kolostor után Fanari településre tartottunk, pontosabban annak a strandjára, hiszen a közel 40 fok és az előző napi hosszú utazás után a frissítő tengerre vágytunk a legjobban. A strandoláson élveztük a sós víz illatát, a gyenge szellőt és egymás társaságát. Ki a vízben, ki a parton játszott vagy pihent, amíg egyszer csak egy hatalmas meglepetésben lett részünk. A tengerparton megjelent Stathis Kalogeropoulos, az athéni Panagia Faneromeni Tánccsoport és a Dora Stratou Színház tánctanára. A nagy örömködések után ő indult tovább dolgozni, mi pedig még késő délutánig élveztük a tengerpartot.
Estefele a közeli mesebeli Xanthi városát fedeztük fel a csapattal.
Harmadnap délelőtt a szállodánk egyik konferenciatermében tartottunk táncpróbát. Közben Athénból egyre több barátunk érkezett meg Komotinibe, valamint Arsakeióból a helyi kulturális egyesület elnöke, Dimitris Kotsakis és felesége is köszöntött minket. Késő délután elutaztunk Arsakeioba, ahol már zajlottak a jubileumi programok. Aznap a helyi ételspecialitásokat készítették el a falu női tagjai, amelyeket bemutattak és meg is kóstolhattunk. Ez volt az első alkalom, hogy a teljes tánccsoport találkozott a falusiakkal. Rendkívüli, szeretetteljes fogadtatásban volt részünk. Különlegességnek számítottunk, hogy magyarországi tánccsoportként ott vagyunk az ünnepen. A helyi, Komotini ERT televíziós csatorna interjút is készített velünk.
https://www.facebook.com/reel/3570809953056320
Az ételek kóstolása és beszélgetések mellett természetesen a tánc sem maradhatott el. Késő estig táncoltunk a vendégsereggel.
A pénteki napot az athéni barátainkkal töltöttük. Ismét meghódítottuk a közeli tengerpartot. Az esti órákban indultunk Arsakeioba, a falu Panigiri ünnepségére. Az ünnepség elején a falu főterén, a helyi templom közelében a falu gyerektánccsoportja táncolt a helyi zenekar kíséretével. A táncbemutató után ünnepélyes keretek között egy testvérszervezeti megállapodás ünnepélyes aláírására került sor, ahol is a helyi kulturális egyesület, az athéni csoportot üzemeltető Simantro Filantróp és Kulturális Egyesület, valamint a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete Csongrád Megyei Helyi Csoportja a barátságukat megerősítették írásban is, valamint kifejezték, hogy segítik egymást a jövőben.
A megható beszédeket és ajándékozást természetesen tánc követett. Trákiai zenén kívül pontosi zene is felcsendült. Hajnalig tartott az ünneplés.
Szombat volt számunkra a várva várt nagy nap. A pénteki ünnep után szombat délelőtt a pihenésről és a próbáról szólt, míg délután indultunk újra Arsakeioba a táncfesztiválra. A gyors helyszínbejárásos próba és a vendégfogadás után öltöztünk is az égei-szigeteki viseleteinkbe. Az öltözködésnél athéni barátaink segítettek abban, hogy minél autentikusabban nézzünk ki: segítettek a kendők megkötésében, megigazították a ruháinkat és kedves gondoskodásukkal terelgettek, nyugtatgattak minket a fellépés előtt.
Amint elkészültünk, menettánccal kezdődött a rendezvény. A falu utcáin vonultak be táncolva a csoportok a főtérre, ahol a közös tánc után megnyitották ünnepi beszéddel a rendezvényt. Az első fellépőcsoport a mi csoportunk volt. Égei-szigeteki táncokat mutattunk be: Symiről zervodexios, Kosról pentozalis, Limnosról patima és bros piso, Amorgosról nikedre, Naxoszról vlaha komiakis és Kearól sirtos táncokat mutattunk be.
Egy gyors átöltözés után pedig az athéni csoporttal táncolhattunk együtt krétai táncokat élő zenére. Táncoltunk sirtos haniotikost, pidihtost, apanomeritist, pentozalist, rodot, maleviziotist és zervodexost.
Rendkívül különleges élmény volt Arsakeio főterén táncolni. Az összes feszültséget, izgalmat magunk mögött hagytuk és átadtuk magunkat a tánc- és a barátaink szeretetének, a helyi miliőnek. A fellépés után a meghatódottságtól többen, mind a mi csoportunkból, mind az athéni csoportból könnyeztek. A megható pillanatokban megállapítottuk, hogy a barátságunk már több, mint egy szimpla szimpátiából kialakult viszony, inkább mint testvérként tekintünk egymásra. Ez a fellépés megerősítette az előző napon megkötött testvérkapcsolati szerződést, valamint annak a jelmondatát: „A közös nyelvünk a tánc” (“ΚΟΙΝΗ ΜΑΣ ΓΛΩΣΣΑ Ο ΧΟΡΟΣ “).
Természetesen ezen az estén is hajnalig tartott a tánc a falu főterén.
Vasárnap már csak a pihenésről és a búcsúzkodásról szólt. Kisebb kirándulások, tengerparton pihenés és egy közös búcsúvacsora volt a program. Mivel hétfőn kora reggel indultunk vissza Magyarországra, így már vasárnap este mi is hamar pihenni tértünk.
Az utazásunk során olyan élményekkel gazdagodtunk, amiből nagyon sokáig tudunk töltekezni a szürke hétköznapokban a jövőben. Rengeteg szeretetet kaptunk a helyiektől, barátainktól. A testvérszervezeti kapcsolatok pedig reményeink szerint hasonló szép élményeket fog majd hozni mindannyiunk számára, mint amit most átéltünk.
Road movie:
https://www.facebook.com/EleftheriaTanccsoport/videos/3807475262886714