F.N.: Nem könnyű kérdések. Igyekszem, amennyire lehet röviden válaszolni. Abban biztos vagyok, hogy a leírt válaszokat a későbbiekben is vállalom, de az egyáltalán nem kizárt, hogy egy – akár a többi szószólójelöLttel folytatott eszmecsere után (tanulhatnánk egymástól!) – esetleg máshova tenném a hangsúlyokat.
Milyen sajátosságai vannak a magyarországi görögök közösségének?
Talán, hogy valóban közösség. Létezik egy „mi görögök” tudat Magyarországon. Ennek alapja, gyökere a közös történelmi-kulturális örökség, fenntartását viszont megkönnyíti, hogy a többségi magyar társadalom pozitívan viszonyul szinte mindenhez, ami „görög”. Így a görög közösség egy nehéz kettős feladatot oldott meg. Úgy tudott sikeresen integrálódni, hogy közben identitásának alapvető elemeit is megőrizte.
Melyek a görög identitás megőrzésének és továbbadásának leghatásosabb eszközei?
A legstabilabb bázis kétségtelenül a nyelv lenne. Rövid távon a hazai forrásokon túlmenően görögországi és EU-s források bevonásával tovább erősíteném a már most is egyre professzionálisabban működő iskoláink anyagi és szellemi erőforrásait. A jelenlegi tendenciák alapján azonban a nyelvi asszimiláció csak lassítható, de elkerülhetetlennek látszik.
Nagyon fontos lenne ezért az identitás másik elemére, kulturális-történelmi-regionális örökségünkre támaszkodnunk. Ezt azonban olyan új eszközökkel, megközelítésekkel és forrásokkal kell kiegészítenünk, amelyek sokkal jobban megnyitják ittlétünket a magyar többségi társadalom és a Közép-Európai görögség felé. Egyebek mellett olyan újszerű kezdeményezésekre gondolok, mint amilyen idén augusztusban a Trafó egyhetes görög vonatkozású programja volt, vagy amilyen Cserháti Éva könyve.
Hosszabb távon kezdeményeznék egy olyan projektet, amely a Beloiannisz falut magyarországi, sőt közép-európai görög vonzásközponttá alakítaná. A falu európai kuriózum identitásunk fenntartása érdekében fokozottabban építenék rá.
Mi a szószóló feladata?
A még kiépítendő intézményes kapcsolatokon keresztül hidat képez a törvényhozás és a magyarországi kisebbség intézményei között. A görög civil szervezeteket és önkormányzatokat folyamatosan tájékoztatja a kisebbségeket érintő parlamenti munkáról. Olyan törvényeket kezdeményezne és támogatna, amelyek erősítik a kisebbségi intézmények működését. Másfelől begyűjtené és a parlamentben képviselné a görög kisebbségek legfontosabb törekvéseit.
Mi motivált abban, hogy a jelölést elvállald?
Úgy tapasztaltam, hogy az utóbbi években a magyarországi görögség körében meghatározó szerepet játszó közszereplők jelentős része megosztó személyiség volt. Azzal hitegetem magam, hogy én nem lennék az.
Hogyan pozicionálnád a szószólói tisztséget az országos önkormányzat elnökéhez képest?
Szerintem az országos önkormányzat a görögség legfelsőbb és legfontosabb országos képviseleti szerve. A szószóló a maga eszközeivel, állandó együttműködésben támogatja az országos önkormányzat, s ezen belül az országos önkormányzat elnökének törekvéseit.
Mi a véleményed a szószólóválasztás módjáról?
Nem elég demokratikus. Meg kell adni a lehetőségét annak, hogy a listán szereplő nevek közül maguk a választók választhassák ki, hogy kit kívánnak bejuttatni a parlamentbe.
Politikai szereplő a szószóló? Hogyan képviselheti legeredményesebben a görög nemzetiség érdekeit?
Igen, hiszen a magyar parlament tagja. De semmiképpen sem pártpolitikus. Az érdekképviselet hogyanja a konkrét kérdésektől is függhet.
Először is ismernie kell ezeket az érdekeket.
Maga mögött kell tudnia a hazai görög képviseleti intézményeket, civil szervezeteket.
Szövetségeseket kell találnia a nemzetiségi kisebbségek és a többi parlamenti frakció körében.
Bővítenie kell a kapcsolatot a hazai érdekvédelmi és civil szervezetekkel.
Be kell vonni az érintett görögországi és európai intézményeket.
Mit tehet a szószóló a görög közösség egységéért?
Hitelesen kell képviselje, hogy nem a saját karrierje érdekli, nem a személyes érdekeit követi, hanem a görögséggel kapcsolatos fejlesztésekben, s ha szükséges problémamegoldásban gondolkodik.
Van-e valamilyen víziód Beloiannisz jövőjét illetően?
A Beloiannisz faluval kapcsolatos elképzeléseknek nagyon eltérő időhorizontja lehet. A lakosokat nyilván a rövidtávú fejlesztések is érdeklik. A szószóló eszközeinek felhasználásával erősíteném a helyi szolgáltatások és az infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges állami pályázati forrásokhoz (például EFOP, Bethlen Gábor Alapkezelő forrásaihoz) való hozzáférést, akár további települési konzorciumok létesítésével.
Ami viszont a víziót illeti, ahogy az identitással kapcsolatos kérdéseben már kifejtettem, hosszabb távon kezdeményeznék egy olyan projektet, amely a Beloiannisz falut magyarországi, sőt közép-európai görög vonzásközponttá alakítaná. Ehhez arra alkalmas kutatóintézetektől innovatív, regionális fejlesztési koncepciót rendelnék meg, amely állami és magán források bevonásával megpróbálná elérni, hogy a magyarországi görögöknek megérje hétvégi házak, nyaralók és kisebb vállalkozások formájában beruházni a faluba.
Hogy képzeled a már felújított Görögség Háza működését?
Először is a szószólói szerep felhasználásával szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a Görögség Háza beruházását még ebben az önkormányzati ciklusban befejezhessük.
Igazgatását fokozatosan kiépítendő (részben magyar) profi stábra bíznám.
Az eddigi megszokott görög programokon túlmenően a magyar hallgatóságot is megcélzó, görög vonatkozású rendszeres kiállításokkal, zenei és színházi előadásokkal előrukkoló és rendszeres fesztiválokat kezdeményező kulturális központot képzelek el. A rendkívül színvonalas magyarországi görög képzőművészek egyes műveinek felvásárlásával egy szabadtéri szoborpark, az épületen belül pedig egy állandó grafikai és festménytárlat működhetne itt.
PLUSZ KÉRDÉSEK:
Ki lenne a három kabinetfőnök, és mi lenne a feladatuk? (Theo Szamarasz)
VÁLASZ (Fokasz Nikosz): A 11. kérdésre azt mondanám, hogy terveim szerint a szószólót a mindennapos munkában egy görögül író, beszélő adminisztrátor támogatná. Mindenképpen a kabinet tagja lenne egy a parlamenti jogalkotásban jártas jogász. Ehhez az ELTE Jogtudományi Karán kérnék tanácsokat, javaslatokat.Úgy képzelem azonban, hogy a kabinetbe a legfontosabb görög intézményeket – Országos Önkormányzat, Beloiannisz Önkormányzat, iskolák, Kulturális intézmények – kérném fel, hogy delegáljanak képviselőket a kabinetbe. Ez tenné lehetővé, hogy a szószóló napi kapcsolatban legyen a legfontosabb görög ügyekkel. Ha szükséges, a javadalmazás megfelezésével a kabinet létszámát akár meg is dupláznám. Mindegyikük a maga szakterületére úgy mint önkormányzatiság, intézmények működtetése, oktatás stb. specializálódna.
