Aszklepiadész nyomábanΣτα ίχνη του Ασκληπιάδη

Topalidisz Kosztasz egészségrovata

BEVEZETŐ
Mikor kedves barátom, Alexandros megkért, hogy a most induló rovathoz írjak egy prológust is, igazán nem tudtam mi tévő legyek, hiszen általában (egy jó magyar közmondás szerint) mindenki a saját lovát dicséri. Ezért elhatároztam, hogy leírom visszaemlékezéseimet az elmúlt 12 évet illetően. Mégpedig azt, hogy egyszerű vegetáriánusból hogyan lettem alapvetően nyerstáplálkozó.
Történt egyszer, hogy a Santorini trió 1996-ban Szunion mellett vendégszerepelt egy szép tengerparti szállodában. Gyakran szerepelt az étlapon egy bizonyos húsétel. A turisták ebből nem érzékeltek semmit, hiszen ők hetente cserélődtek. Már a második héten egy kicsit unalmassá vált a bridzola (karaj). Más éttermek távol voltak. Ebből egyenesen következett, hogy az első hónap végén megtegyem életem döntő elhatározását… Gondoltam, nekem ebből elég, ezennel befejezem a nehéz húsok fogyasztását, de azért halhúst eszem hébe-hóba. Mondtam is a tulajdonosnak humorosan, milyen elhatározásra jutottam. Mire ő a következőképpen reagált: „A környéken én csinálom a legjobb bridzolát, úgyis visszaszoksz rá. Egyébként én is ugyanezt eszem, ma már megettem belőle ötöt, tehát nem lehet rossz!”. Ezt a gondolatát axiómaként adta elő. Azóta fel-felelevenítem ezt a sztorit baráti társaságban. Egy év múlva Balatonfüreden játszottunk, és a kedvenc sétányom melletti halsütögető soron iszonyú halszag csapott meg… Azóta halat sem eszem. Ne felejtsük el: bármilyen sültet eszünk, csak a fűszerek ízét érezzük. Ezt tudatosítsuk magunkban, hasznos lehet a fejlődésünket illetően a jövőben! Az ember ízlelőbimbója számára bármilyen hús íztelen fűszerek nélkül. Példák erre a médiában fel-feltűnő szakácsguruk, akik só és egyéb fűszerek tömkelege nélkül már nem is tudják elképzelni a létüket. Ahogy kedvenc íróm, Benedek Elek könyveiben olvastam, aki nem hiszi, járjon utána! 7-8 éve csiszolom természettudományi ismereteimet, amelyek nemcsak az egyes összefüggések felismeréseiből, hanem azok gyakorlatba való átültetéséről szólnak. Felismerés és cselekvés, nálam ez aranyszabály! Természetesen, azt amiről most beszélek, az orvoslással foglalkozó felsőoktatási intézményekben nem tudják tanítani, mert ahhoz így kellene élni. Pácienseimnek csak olyat ajánlok, amit én magam is megcsinálok. Ahogy telt-múlt az idő és tisztult az elmém és vele együtt a szervezetem, a két kemény drog káros hatását is kiiktattam az étrendemből. Ezek: cukor + só. Az unokatestvérekről (ecet, stb.,) majd később! Mit is mondott Hippokratész? Ha tisztán tartod testnedveidet, semmilyen betegég nem érhet! Ez bizony igaz! Vagy hogy mondta Petőfi Arany Jánoshoz írott levelében?

“Az iskolákban nem tanulni, hiába
IIlyet…a természet tanított tégedet.”
Így vagyok ezzel én is…..

Cikkek

Topalidisz Kosztasz egészségrovata

BEVEZETŐ
Mikor kedves barátom, Alexandros megkért, hogy a most induló rovathoz írjak egy prológust is, igazán nem tudtam mi tévő legyek, hiszen általában (egy jó magyar közmondás szerint) mindenki a saját lovát dicséri. Ezért elhatároztam, hogy leírom visszaemlékezéseimet az elmúlt 12 évet illetően. Mégpedig azt, hogy egyszerű vegetáriánusból hogyan lettem alapvetően nyerstáplálkozó.
Történt egyszer, hogy a Santorini trió 1996-ban Szunion mellett vendégszerepelt egy szép tengerparti szállodában. Gyakran szerepelt az étlapon egy bizonyos húsétel. A turisták ebből nem érzékeltek semmit, hiszen ők hetente cserélődtek. Már a második héten egy kicsit unalmassá vált a bridzola (karaj). Más éttermek távol voltak. Ebből egyenesen következett, hogy az első hónap végén megtegyem életem döntő elhatározását… Gondoltam, nekem ebből elég, ezennel befejezem a nehéz húsok fogyasztását, de azért halhúst eszem hébe-hóba. Mondtam is a tulajdonosnak humorosan, milyen elhatározásra jutottam. Mire ő a következőképpen reagált: „A környéken én csinálom a legjobb bridzolát, úgyis visszaszoksz rá. Egyébként én is ugyanezt eszem, ma már megettem belőle ötöt, tehát nem lehet rossz!”. Ezt a gondolatát axiómaként adta elő. Azóta fel-felelevenítem ezt a sztorit baráti társaságban. Egy év múlva Balatonfüreden játszottunk, és a kedvenc sétányom melletti halsütögető soron iszonyú halszag csapott meg… Azóta halat sem eszem. Ne felejtsük el: bármilyen sültet eszünk, csak a fűszerek ízét érezzük. Ezt tudatosítsuk magunkban, hasznos lehet a fejlődésünket illetően a jövőben! Az ember ízlelőbimbója számára bármilyen hús íztelen fűszerek nélkül. Példák erre a médiában fel-feltűnő szakácsguruk, akik só és egyéb fűszerek tömkelege nélkül már nem is tudják elképzelni a létüket. Ahogy kedvenc íróm, Benedek Elek könyveiben olvastam, aki nem hiszi, járjon utána! 7-8 éve csiszolom természettudományi ismereteimet, amelyek nemcsak az egyes összefüggések felismeréseiből, hanem azok gyakorlatba való átültetéséről szólnak. Felismerés és cselekvés, nálam ez aranyszabály! Természetesen, azt amiről most beszélek, az orvoslással foglalkozó felsőoktatási intézményekben nem tudják tanítani, mert ahhoz így kellene élni. Pácienseimnek csak olyat ajánlok, amit én magam is megcsinálok. Ahogy telt-múlt az idő és tisztult az elmém és vele együtt a szervezetem, a két kemény drog káros hatását is kiiktattam az étrendemből. Ezek: cukor + só. Az unokatestvérekről (ecet, stb.,) majd később! Mit is mondott Hippokratész? Ha tisztán tartod testnedveidet, semmilyen betegég nem érhet! Ez bizony igaz! Vagy hogy mondta Petőfi Arany Jánoshoz írott levelében?

“Az iskolákban nem tanulni, hiába
IIlyet…a természet tanított tégedet.”
Így vagyok ezzel én is…..