Η Καθημερινή, 28 Μαρτίου 2008

Μπορούμε να αλλάξουμε το κλίμα

Υπάρχουν τρόποι βελτίωσης των συνθηκών στην πόλη και μείωσης της θερμοκρασίας το καλοκαίρι

Της Τανιας Γεωργιοπουλου

Ερχονται θερμότερες ημέρες, όπως δείχνουν τα επιστημονικά δεδομένα. Οι καύσωνες που ζήσαμε πέρυσι το καλοκαίρι δεν αποτελούν παρά μόνο μια πρόγευση απ' όσα θα συμβούν εάν οι κλιματικές αλλαγές οδηγήσουν σε πολλαπλασιασμό των θερμών επεισοδίων στην Αθήνα. Και όμως υπάρχουν τρόποι να βελτιώσουμε τις κλιματικές συνθήκες στην πόλη. Αλλάζοντας τα υλικά που χρησιμοποιούμε, φυτεύοντας τους ελεύθερους χώρους και τις πλατείες μπορούμε να μειώσουμε τη θερμοκρασία το καλοκαίρι από 2 - 10 βαθμούς στο κέντρο της πόλης, σύμφωνα με μελέτη που πραγματοποιήθηκε για την Ελληνική Εταιρεία Περιβάλλοντος και Πολιτισμού.

Τα παραπάνω αναφέρθηκαν σε ημερίδα που οργάνωσε η Ελληνική Εταιρεία Περιβάλλοντος και Πολιτισμού, χθες, με θέμα «Καύσωνες, η νέα μεγάλη απειλή για την Ελλάδα». «Η Ελλάδα έχει να αντιμετωπίσει ασυνήθιστα μεγάλα διαστήματα ανομβρίας και μεγάλο αριθμό καυσώνων, που χαρακτηρίζουν το κλίμα της περιοχής μας τα τελευταία χρόνια. Δυστυχώς τα φαινόμενα αυτά προβλέπεται ότι θα ενταθούν. Και μαζί τους θα ενταθεί η απειλή των αρνητικών συνεπειών και καταστροφών που θα προκαλέσουν. Η αντιμετώπιση αυτών των καταστάσεων θα είναι εξαιρετικά δύσκολη υπόθεση. Σε τέτοιες ακραίες καταστάσεις θα δοκιμάζονται τα όρια αντοχής των εθνικών συστημάτων διαχείρισης κρίσεων», τόνισε ο επίτροπος Περιβάλλοντος κ. Σταύρος Δήμας, απευθύνοντας χαιρετισμό στην έναρξη της ημερίδας. O κ. Δήμας ζήτησε αυστηρότερα μέτρα για την καταπολέμηση των κλιματικών αλλαγών.

Η συχνότητα εμφάνισης των ακραίων καιρικών φαινομένων αποτελεί σημείο των κλιματικών αλλαγών, σύμφωνα με τον καθηγητή κ. Δημήτρη Λάλα. Ηδη η δεκαετία 1990 - 2000 καταγράφεται ως η πιο θερμή δεκαετία των τελευταίων εκατό χρόνων. Στην Αθήνα, την τριακονταετία 1961 - 1990 είχαμε συνολικά 28 ημέρες με θερμοκρασία πάνω από 40 βαθμούς. Σύμφωνα με τους υπολογισμούς των επιστημόνων, από το 2071 - 2100 οι ημέρες συνολικά που το θερμόμετρο θα σκαρφαλώσει πάνω από τους 40 βαθμούς Κελσίου υπολογίζεται ότι θα φτάσουν τις 580 - 1.078 ανάλογα με την αύξηση των εκπομπών που θα έχουμε. Εκτιμάται ότι θα έχουμε μια σημαντική αύξηση της μέσης μέγιστης θερμοκρασίας σε ολόκληρη την περιοχή, κυρίως όμως στα Βαλκάνια, όπου η μέση μέγιστη θερμοκρασία για τον μήνα Ιούλιο θα αυξηθεί έως και 11 βαθμούς Κελσίου σε σχέση με τις τιμές σήμερα. Στην Ελλάδα η αύξηση θα είναι της τάξης των 6,1 - 8,9 βαθμούς Κελσίου στις νότιες περιοχές, ενώ στην Κεντρική και Βόρεια Ελλάδα η αύξηση θα κυμαίνεται μεταξύ 6,5 - 10,7 βαθμούς Κελσίου. Δραματική θα είναι και η μείωση της μέσης τιμής των βροχοπτώσεων, περίπου 20%, που ειδικά τους καλοκαιρινούς μήνες θα φτάνει το 80%.

Μια πρόγευση του μέλλοντος ζούμε σήμερα στο Λεκανοπέδιο κατά τους καύσωνες, λόγω της ιδιαίτερα πυκνής δόμησης, της έλλειψης πράσινου, της χρήση ακατάλληλων δομικών υλικών και της ιδιαίτερα αυξημένης παραγωγής θερμότητας από ανθρώπινες δραστηριότητες, όπως επισήμανε μιλώντας στην ίδια ημερίδα η κ. Νίκη Γαϊτάνη, Φυσικός Περιβαλλοντολόγος. Ωστόσο, με τη λήψη συγκεκριμένων μέτρων είναι δυνατόν να βελτιωθεί σημαντικά το μικροκλίμα, σύμφωνα με μελέτη για το τρίγωνο Αθηνάς - Ερμού - Πειραιώς.

I Kathimerini, 2008. március 28.

Megváltoztathatjuk a klímát

Megvannak a fővárosi életkörülmények javításának, valamint a nyári forróság csökkentésének módjai

Tania Gergiopoulou írása

Tudományosan is bizonyított, hogy forróbb napokra számíthatunk. A tavaly nyáron tapasztalt kánikula nem volt más, mint egy kis ízelítő abból az időjárásból, amihez a klímaváltozás az elviselhetetlenül forró időszakok megsokszorozó-dásával vezethet Athénban. Ugyanakkor van rá lehetőség, hogy a város éghajlati viszonyain javítsunk. Ha változtatunk a felhasznált anyagokon, beültetjük a szabad területeket és tereket, nyáron akár 2-10 fokkal is csökkenthetjük a belváros hőmérsékletét, tudjuk meg a Görög Környezetvédelmi és Kulturális Társaság számára készített tanulmányból.

A fentiekről számoltak be azon az egynapos rendezvényen, amelyet a Görög Környezetvédelmi és Kulturális Társaság szervezett „A kánikula, mint a Görögországot fenyegető legújabb veszély” címmel. Görögországnak szokatlanul hosszú aszályos és nagyszámú forró időszakokkal kell szembenéznie, amilyenekre az utóbbi években többszor is volt példa a térségben. Sajnos úgy tűnik, hogy ezek a jelenségek a jövőben csak fokozódnak. De nemcsak ezek, hanem az általuk okozott negatív hatások és katasztrófák veszélye is felerősödik. A helyzet kezelése meglehetősen nehéz feladat lesz. A szélsőséges viszonyok a nemzeti katasztrófaelhárítási rendszer működőképességét is gyakorta próbára foják tenni, hangsúlyozta a környetevédelmi biztos, Stavros Dimas a rendezvény megnyitásakor mondott köszöntőjében. Dimas a klímaváltozás visszazorítása érdekében hatékonyabb lépéseket sürgetett. A szélsőséges időjárási jelenségek előfordulásai jelei a klímaváltozásnak, mondta Dimitris Lalas professzor. Már a ’90-es évek is az utóbbi száz év legforrób évtizedének számított. Athénban, az 1961 és 1990 közötti harminc évben összesen 28 napon keresztül mértek 40 foknál magasabb hőmérsékletet. A tudósok számítása szerint 2071 és 2100 között a 40 Celsius-fok fölötti napok száma a gázkibocsátás függvényében elérheti az 580-1.078 napot. Jelentős növekedés várható a középhőmérséklet növekedésében az egész térségben, de legfőképpen a Balkán-félszigeten, ahol a legmagasabb középhőmérséklet júliusban akár 11 fokkal is magasabb lehet a mai hőmérsékletnél. Görögországban a hőmérsékletnövekedés várhatóan 6,1 – 8,9 Celsius-fok lesz a déli régióban, míg Közép- és Észak-Görögországban 6,5 – 10,7 fokos növekedésre számíthatunk. Drámaian fog csökkeni az átlagos csapadékmennyiség is, körülbelül 20%-kal, ami a nyári hónapokban el fogja érni a 80%-ot. Ma a jövő ízelítőjét éljük át az Attikai-medencében, aminek okát az igen sűrű beépítettségben, a zöld területek hiányában, a nem megfelelő építőanyagok használatában, valamint a különféle emberi tevékenységből fakadó különösen magas hőtermelésben kell keresni, jegyezte meg beszédében Niki Gaitani, fizikus-környezetvédő.

Ugyanakkor a tanulmány szerint a megfelelő lépések megtételével elérhető a mikroklíma javítása az Athinas, Ermou és Pireos sugárutak határolta háromszögben.

Fordította: Purosz Alexandrosz