ΕΛΕΥΘΕΡΟΤΥΠΙΑ - 17/10/2007

ΖΩΗ ΜΕ 850 ΕΥΡΩ ΤΟ ΜΗΝΑ

Σε Αθήνα και Θεσσαλονίκη το 40% των φτωχοελλήνων

Της ΜΑΙΡΗΣ ΠΙΝΗ

Το 21% των κατοίκων της Ελλάδας βρίσκεται επισήμως κάτω από το όριο της φτώχειας και αμείβεται με 850 ευρώ μηνιαίως.

Οι γυναίκες (20,9%), οι ηλικιωμένοι άνω των 65 ετών (27,9%) και οι νέοι 16-24 ετών (22,7%) είναι οι τρεις κατηγορίες πολιτών στην Ελλάδα που μαστίζονται περισσότερο από τη φτώχεια.

Το 40% των φτωχών κατοικούν σε Αθήνα και σε Θεσσαλονίκη. Τα «γκέτο» των φτωχών των μεγάλων πόλεων αποτελούνται από ανέργους, γυναίκες, ηλικιωμένους και νέους.

Τα μεγέθη αναφέρθηκαν σήμερα από πανεπιστημιακούς όπως είναι: οι κυρίες Λούκα Κατσέλη, βουλευτής επικρατείας του ΠΑΣΟΚ, και Αλίκη Γιωτοπούλου-Μαραγκοπούλου, πρόεδρος του Ιδρύματος Μαραγκοπούλου για τα Δικαιώματα του Ανθρώπου (ΙΜΔΑ), καθώς και ο Λίνος-Αλέξανδρος Σισιλιάνος, επιστημονικός διευθυντής ΙΜΔΑ, στο πλαίσιο Συνέντευξη Τύπου που παραχώρησαν στο Ιδρυμα Μαραγκοπούλου, με αφορμή τη 17η Οκτωβρίου, που είναι αφιερωμένη στον Παγκόσμιο Αγώνα κατά της Φτώχειας.

Οι ομιλητές ανέφεραν ότι στην Ε.Ε. των 25 η φτώχεια αντιστοιχεί στο 16%, έχουσα αυξητικές τάσεις.

Για την Ελλάδα προσέθεσαν ότι το 50% του πληθυσμού βιώνει υψηλό βαθμό δυσκολίας στην ικανοποίηση των βασικών του αναγκών και αναγκάζεται να καταφύγει στο δανεισμό από τις τράπεζες μέσω καταναλωτικών δανείων και πιστωτικών καρτών, για να αντιμετωπίσει πάγια έξοδα. Αντλώντας στοιχεία από την Εθνική Στατιστική Υπηρεσία, ανέφεραν ότι σήμερα μόνο το 20% του πληθυσμού μπορεί να καλύψει τις βασικές του ανάγκες, αφού το 80% όσων εργάζονται στον ιδιωτικό τομέα αμείβεται με λιγότερα από 1.000 ευρώ μηνιαίως.

Η κ. Μαραγκοπούλου είπε για τις νέες μορφές εργασίας, άτυπες ή ελαστικότερες, ότι δημιουργούν αυξημένες ανισότητες μεταξύ των εργαζομένων και ως προς την αμοιβή και ως προς την κοινωνική ασφάλιση. Εφαρμόζονται κυρίως στις γυναίκες εργαζόμενες, αυξάνοντας την ανισότητα. «Η πρόωρη συνταξιοδότηση των γυναικών είναι ένδειξη ανισότητας σε βάρος τους και όχι εύνοιας», ανέφερε. Χαρακτήρισε «αστείο» τον ισχυρισμό των βαρών της περιποίησης των παιδιών τους στα 60 χρόνια τους! Πρόκειται για τη φροντίδα και περιποίηση των γέρων και των εγγονιών. «Αυτές οι υποχρεώσεις, πρέπει να αποτελούν καθήκοντα της Πολιτείας» είπε.

Ο κ. Σισιλιάνος επισήμανε ότι το πρόβλημα της φτώχεια επιτείνεται τόσο σε παγκόσμιο όσο και σε εθνικό επίπεδο. Το χάσμα του «πλούσιου Βορρά» και του «φτωχού Νότου» πλήττει και την ανεπτυγμένη Ελλάδα. Επικαλούμενος έρευνα του Πανεπιστημίου του Καναδά ανέφερε ότι το πλουσιότερο 10% παγκοσμίως κατέχει το 85% του παγκόσμιου πλούτου, ενώ αντίθετα το φτωχότερο 50% έχει στην κατοχή του σχεδόν το 1% του παγκόσμιου πλούτου.

Τέλος, οι ομιλητές ζήτησαν από την κυβέρνηση δίκαιη κατανομή του εθνικού εισοδήματος. Περιφρούρηση και ανάπτυξη των δημόσιων συλλογικών αγαθών (υγεία, παιδεία, κοινωνική ασφάλιση). Ενεργές πολιτικές απασχόλησης, ιδιαίτερα για τους νέους, τις γυναίκες και τους συνταξιούχους. Αναδιάρθρωση της παραγωγής. Πρόσβαση στη διά βίου εκπαίδευση και ενεργή συμμετοχή της Τοπικής Αυτοδιοίκησης στην καταπολέμηση της φτώχειας και των κοινωνικών ανισοτήτων.

Eleftherotipia, 2007. október 17.

Élet havi 850 Euróból

Athénban és Thesszalonikiben 40% a szegények aránya

MARINA PINI

Görögország lakosságának 21%-a hivatalosan is a szegénységi küszöb alatt él, és 850 eurót keres havonta.

A nők (20,9%), a 65 év felettiek (27,9%), a 26-24 év közötti fiatalok (22,7%) az a három kategória Görögország lakosságából, akiket leginkább sújt a szegénység.

A szegények 40%-a Athénban és Thesszalonikiben él. A nagyvárosi szegények „gettója” munkanélküliekből, nőkből, idősekből és fiatalokból tevődik össze.

A számarányokat ma hozta nyilvánosságra egyetemi kutatókból álló csoport, amelynek a tagjai: Louka Katseli asszony, a PASOK parlamenti képviselője, Aliki Giotopoulou-Marankopoulou, a Marankopoulou Emberi Jogokért Alapítvány elnöke (IMDA), valamint Linos-Aleksandros Sisiliános, az IMDA tudományos igazgatója, a Marankopoulou Alapítvány székházában tartott sajtótájékoztató keretében, amelyet október 17-e, a szegénység elleni küzdelem napja alkalmából rendeztek meg.

A szónokok elmondták, hogy az Európai 25-öknél a szegénység 16%, és egyre növekvő tendenciát mutat.

Görögországra nézve hozzáfűzték, hogy a lakosság 50%-ának kell nagymértékű nehézségeket leküzdenie az alapvető szükségleteik kielégítésekor, és kényszerül fogyasztói bankkölcsönökre vagy hitelkártyákra, hogy kifizesse az állandó kiadásokat. A Nemzeti Statisztikai Hivatal adataira támaszkodva elmondták, hogy manapság a lakosságnak csak a 20%-a tudja fedezni az alapvető kiadásait, míg a magánszférában dolgozók mintegy 80%-a havi 1.000 eurónál is kevesebbet keres.

Marankopoulou asszony elmondta, hogy az újfajta alkalmazási módok, úgymint a kötetlen vagy rugalmas munkaidő, csak tovább növelik az egyenlőtlenésgeket, mind a fizetéseket, mind pedig a társadalombiztosítást illetően. Főleg a nőket alkalmazzák ezeken a formákon, tovább növelve a különbségeket. „ A nők korai nyugdíjazása a rájuk háruló terhekben megmutatkozó egyenlőtlenség jele, és nem az őket érő kedvezményeké” – mondta. Nevetségesnek minősítette azt érvet, miszerint erre a gyermekeikről való gondoskodás terhe miatt lenne szükség – 60 éves korukban! Valójában az öregek és unokák ápolásáról, gondozásáról van szó. „Ezek a kötelezettségek az állam feladatkörébe kell, hogy tartozzanak. Sisiliános úr jelezte, hogy a szegénység problémája úgy nemzetközi, mint nemzeti szinten fokozódik. A „gazdag Észak” és a „szegény Dél” közötti szakadék a fejlődő Görögországot is sújtja. A Kanadai egyetem vizsgálatára hivatkozva elmondta, hogy világviszonylatban a leggazdagabb 10% birtokolja a világ javainak 85%-át, míg a legszegényebb 50% birtokában a világ javainak 1%-a van.

Végül, a felszólalók a kormánytól a nemzeti jövedelmek igazságosabb elosztását kérték. Az állam javainak (egészség, gyerekek, társadalombiztosítás) védelmezését és támogatását. Tényleges foglalkozáspolitikát a fiatalokra, a nőkre és a nyugdíjasokra vonatkoztatva is. A termelés átszervezését. Az egész életen át tanulás lehetőségét, és a helyi önkormányzatok energikus részvételét a szegénység és társadalmi egyenlőtlenségek leküzdésében.

Fordította: Bakonyi Eszter