Στάχτη 1.375.000 έλατα

Μείον 1.375.000 έλατα και πεύκα μόνο στον εθνικό δρυμό όπου κάηκε δάσος 25.000 στρεμμάτων είναι ο πρόχειρος απολογισμός, με την υπόθεση ότι όπου ένα στρέμμα ίσον 50 δέντρα.

Του ανταποκριτή μας στις Βρυξελλες Κωνσταντινου Καλλεργη

Κάθε έλατο ύψους 10 έως 15 μέτρων κοστίζει, αν το βλέπαμε μόνο ως χαμένη ξυλεία, περίπου 88 ευρώ το κυβικό. Στο ύψος αυτό βγαίνουν 10 κυβικά. Αν θεωρήσουμε ότι από τα καμένα τα μισά ήταν έλατα, το κόστος είναι περίπου 4.000.000 ευρώ (κατ' αναλογίαν με τη δική του τιμή υπολογίζουμε και τα πεύκα).

Ετσι όμως γινόμαστε απλώς ψυχροί υπολογιστές, χωρίς να λαμβάνουμε υπόψη: πόσο θα κόστιζε η καταστροφή του δάσους ως φυσικού αντιπλημμυρικού μέσου, ως φίλτρου κατά της ρύπανσης ή παραγωγικής μηχανής οξυγόνου, ως ρυθμιστή του μικροκλίματος της Αττικής, ως χώρου ψυχικής υγείας, αναψυχής, «καταφύγιου» ζώων, πουλιών, ερπετών, φυτών, λουλουδιών, μέρη ενός οικοσυστήματος ευεργετικού για τη ζωή μας, τη ζωή των παιδιών μας, λέει ο Γιώργος Σφήκας, φυσιοδίφης, επίτιμος πρόεδρος της εταιρείας προστασίας της φύσης.

Ας υπολογίσουμε ακόμη την κατασκευή αντιπλημμυρικών έργων με κορμοπλέγματα, την κοπή των καμένων ή μεταφορά εκατομμυρίων δενδρυλλίων από την Αρναία Χαλκιδικής. Να υπολογίσουμε ακόμη ότι θα χρειαστεί η επιστράτευση εκατοντάδων ανθρώπων. Κάποιοι πρέπει να σκάψουν και αυτοί μάλλον θα είναι εθελοντές.

Eleftherotipia, 2007. július 3.

1.375.000 fenyő vált a tűz martalékává

1.375.000 fenyőfával csökkent csak a nemzeti park közvetlen környezete, ha abból a feltevésből indulunk ki, hogy egy négyzetméteren körülbelül 50 fa található, hiszen az előzetes kalkuláció szerint 25.000 négyzetméternyi erdő égett le.

Minden egyes 10 és 15 méter közötti magasságú fenyőfa, ha csupán tűzifaként is vesszük figyelembe, körülbelül 88 eurót ér köbméterenként. Ezzel a magassággal számolva ez 10 köbmétert jelent egyedenként. Ha feltesszük, hogy a leégett fák fele fenyőfa volt, az anyagi kár körülbelül 4.000.000 euróra rúg (a fenyőfák értékét saját árfolyamuknak megfelelően kalkulálva).

Így csupán a rideg számokkal kalkuláltunk, és nem vettük figyelembe azt, hogy az erdő katasztrófája mennyire veti vissza: a természetes árvízvédelmet; a fák (mint a levegő tisztításának fontos eszközei) számának csökkenése hogyan befolyásolja az oxigéntermelést; hogy az Attikiai-félsziget mikroklimatikus viszonyainak szabályozásában játszott szerepe hogyan változik meg; mit veszítünk a lelki egészség és kikapcsolódás helyszínének, az állatok: madarak, hüllők, növények, virágok „menedékének” elvesztésével; és hogy saját életünk, és gyermekeink jövője szempontjából fontos ökoszisztéma pusztulásának milyen következményei lesznek, mondja Jorgosz Szfikasz természettudós, a természetvédelmi felügyelőség elnöke és vezetője.

Ezekhez még hozzá kell kalkulálnunk a fatörzsek hálózatából felépítendő árvízvédelmi munkálatokat, az elégett fatörzsek kivágásának és elszállításának feladatát, a milliónyi facsemete átültetését a Halkidikiről. És ehhez szükség lesz emberek százainak a mozgósítására, hiszen valakiknek ki is kell ásni a helyszínt. Ez a munka pedig leginkább az önkéntesekre fog várni.

A fordítást készítette: Balogh Ádám