Το Βήμα, 19 Νοεμβρίου 2006

Βουλγαρική απειλή για τα ελληνικά τρόφιμα

Το εμπόριο μεταξύ των δύο χωρών θα επηρεαστεί σημαντικά από την κατάργηση των δασμών την 1.1.2007 - Θα κατακλυσθεί η αγορά από φθηνά προϊόντα που τα παράγουν ελληνικής ιδιοκτησίας επιχειρήσεις!

ΔΗΜ. ΧΑΡΟΝΤΑΚΗΣ

Η ένταξη της Βουλγαρίας από την 1η Ιανουαρίου 2007 στην Ευρωπαϊκή Ενωση θα σημάνει νέο «σοκ» για την ελληνική αγορά, αντίστοιχο ίσως με αυτό της εισαγωγής φθηνών προϊόντων κινεζικής προέλευσης. Και τούτο διότι το εμπόριο μεταξύ των δύο χωρών θα επηρεαστεί σημαντικά από την κατάργηση των δασμών. Το παράδοξο όμως στη συγκεκριμένη περίπτωση είναι το γεγονός ότι θα κατακλυστεί η ελληνική αγορά από φθηνά βουλγαρικά προϊόντα, πολλά από τα οποία παράγονται από ελληνικής ιδιοκτησίας επιχειρήσεις!

Οι επιπτώσεις στο διμερές εμπόριο θα είναι σημαντικές κυρίως στον χώρο των τροφίμων. Στα βιομηχανικά προϊόντα δεν πρόκειται να υπάρξει σημαντική μεταβολή καθώς εδώ και αρκετά έτη τα προϊόντα αυτά εισάγονται και εξάγονται από τη Βουλγαρία προς τις χώρες της ΕΕ ατελώς.

Ωστόσο η προσαρμογή της Βουλγαρίας στα ευρωπαϊκά πρότυπα υγιεινής και ασφάλειας θα έχει ως αποτέλεσμα το κλείσιμο σημαντικού αριθμού επιχειρήσεων στον τομέα των τροφίμων, με ό,τι αυτό συνεπάγεται για το εξωτερικό εμπόριο της Βουλγαρίας (σφαγεία, γαλακτοκομεία κ.ο.κ.). Για παράδειγμα, ήδη η ΕΕ απαγόρευσε την εισαγωγή αλλαντικών και κρεάτων που έχουν παραχθεί πριν από την ένταξη, τα οποία θα πρέπει να καταναλωθούν εντός της Βουλγαρίας ως το τέλος του 2007. Σύμφωνα με εκτιμήσεις, από το νέο έτος αναμένεται να αυξηθούν οι ελληνικές εισαγωγές λευκού τυριού (φθηνό, εύγεστο τυρί, ως υποκατάστατο της φέτας), γάλακτος (λόγω περιορισμένης ελληνικής παραγωγής) και κρασιού.

Οι εισαγωγές από τη γείτονα αναμένεται να αυξηθούν και σε κατηγορίες τροφίμων, όπου ελληνικές εταιρείες έχουν κάνει επενδύσεις ή έχουν μεταναστεύσει στη Βουλγαρία, αφού το κόστος των αντίστοιχων προϊόντων βουλγαρικής παραγωγής είναι ανταγωνιστικό. Ετσι, θα υπάρξουν εισαγωγές χυμών που παράγει η εταιρεία Φλώρινα, η οποία έχει μεταναστεύσει στη γείτονα, μπίρας, αλλαντικών - κρεάτων και σνακς από τις εταιρείες Αθηναϊκή Ζυθοποιία, Νίκας και Τσιπίτα αντίστοιχα, οι οποίες έχουν πραγματοποιήσει εκεί επενδύσεις.

Από την άλλη, οι ελληνικές εξαγωγές αναμένεται να αυξηθούν στο σύνολο σχεδόν των τροφίμων, είτε λόγω υψηλής ποιότητας (ήδη στην αγορά εμφανίστηκαν ελληνικό στραγγιστό γιαούρτι, φέτα, ξηροί καρποί, σοκολάτες κ.ο.κ.) είτε λόγω περιορισμένης βουλγαρικής παραγωγής σε κάποιες κατηγορίες τροφίμων, όπως φρούτα, λαχανικά κ.λπ.

Χαρακτηριστική περίπτωση και από τις πιο ενδιαφέρουσες είναι ο κλάδος των γαλακτοκομικών της βουλγαρικής αγοράς. Σύμφωνα με έρευνα του ελληνικού εμπορικού γραφείου της Σόφιας, οι συνολικές εξαγωγές γαλακτοκομικών προϊόντων της Βουλγαρίας στην ΕΕ στην πενταετία 2000 - 2004 αυξήθηκαν σχεδόν 20 φορές, από 785.000 ευρώ το 2000 σε 15,3 εκατ. ευρώ το 2004.

Το ενδιαφέρον στην προκειμένη περίπτωση συνίσταται στο γεγονός ότι αυτή η άνοδος οφείλεται κυρίως στις εξαγωγές πρώτης ύλης για την παραγωγή τυριών προς την Ελλάδα (μπασκί, δηλαδή ημιτελές προϊόν), όπου καταλήγουν οι μισές σε αξία βουλγαρικές εξαγωγές.

Μάλιστα, το κυριότερο χαρακτηριστικό των βουλγαρικών εξαγωγών γαλακτοκομικών προϊόντων είναι ότι αφορούν μόνον μία κατηγορία προϊόντων, τα τυριά, και ότι πλέον του 90% αυτών απορροφούνται από τρεις μόνον αγορές, την Ελλάδα, τη Γερμανία και την Ιταλία, με τη χώρα μας να απορροφά το 75%!

Υπολογίζεται συγκεκριμένα ότι ο όγκος των συνολικών εισαγωγών τυριών από τη Βουλγαρία, την πενταετία 2000 - 2004, αυξήθηκε από 16 τόνους και 33.000 ευρώ το 2000 σε 4.068 τόνους και 11,5 εκατ. ευρώ το 2004. Το 66% των ελληνικών εισαγωγών σε τυρί από τη Βουλγαρία είναι σε ημιέτοιμη μορφή (μπασκί, περίπου 2.673 τόνοι).

Αξίζει να σημειωθεί ότι η πρώτη ύλη παράγεται από θυγατρικές ελληνικών επιχειρήσεων και εξάγεται στις μητρικές στην Ελλάδα για την ολοκλήρωση της εγχώριας παραγωγής. Οι εισαγωγές από τη Βουλγαρία αυτής της κατηγορίας του προϊόντος εμφανίστηκαν για πρώτη φορά το 2002. Εντός τριών ετών αυξήθηκαν κατά 8,2 φορές (από 328 τόνους το 2002 σε 2.673 τόνους το 2004), με αποτέλεσμα το 2004 να καταλαμβάνουν περίπου το 34% των συνολικών εισαγωγών της Ελλάδας σε αυτό το προϊόν.

Επίσης εισάγονται περίπου 1.400 τόνοι λευκά πρόβεια τυριά χαμηλού κόστους και ποιότητας κυρίως σε περιοχές της Βόρειας Ελλάδας και την τριετία 2002 - 2004 οι εισαγωγές τους διπλασιάστηκαν, προφανώς λόγω της χαμηλής τους τιμής.

To Vima, 2006. november 19.

Bolgár fenyegetettség a görög élelmiszerekre

A két ország közti kereskedelmet jelentős mértékben fogja befolyásolni a vámok eltörlése 2007. január 1-től. – A piacot el fogják árasztani a görög tulajdonú vállalkozások által készített olcsó termékek!

DIMITRIOS HAROUNTAKIS

Bulgária 2007. január 1-jei uniós integrációja meg fogja viselni a görög piacot, akárcsak korábban az olcsó kínai termékek importja. A sokk legfőbb előidézője a két ország közti vámok eltörése lesz. A dolog különössége mégis az, hogy a görög piacot sok olyan olcsó bolgár áru fogja ellepni, amelyet görög tulajdonú vállalkozások állítanak elő!

A vámok eltörlése jelentős hatással lesz a kétoldalú kereskedelemre, különösképpen az élelmiszerek területén. Az ipari termékek esetében a változás nem lesz számottevő, hiszen ezen áruk importja és exportja már évek óta vámmentesen zajlott Bulgáriából, illetve Bulgáriába az Európai Unió viszonylatában. Ugyanakkor Bulgáriának az európai higiéniai és biztonsági normákhoz való alkalmazkodásának következményeként az élelmiszeripar terén jelentős számban fognak vállalkozások tevékenységük felfüggesztésére kényszerülni (vágóhidak, tejüzemek, stb.). Példának okáért, az EU már be is tiltotta a csatlakozás előtt előállított húsok és hústermékek importját, ezeket Bulgárián belül kell elfogyasztani 2007 végéig. Az új esztendőtől előreláthatóan növekedni fog a fehér sajtok és a tej görög importja (előbbieké a feta-sajt helyettesítésére, mint olcsó és ízletes sajté, utóbbiaké a görög termelés korlátozottsága miatt), s nem kevésbé a boroké is.

A szomszédos országból érkező import növekedése várható lesz azon élelmiszeripari területekről is, ahova az előző években görög társaságok beruházásokat hajtottak végre, illetve ahova ezen társaságok áthelyezték tevékenységüket annak köszönhetően, hogy termékeik bulgáriai előállítási költsége igencsak versenyképesnek mondható. Így számolni kell úgy a szomszédos országba települt Florina cég által készített gyümölcslevek importjával, mint a kinti beruházásokat végrehajtó Athinaiki Zithopiia sörgyár, a Nika és Cipita társaságok sör-, hús- és húsárú-, valamint sznekk-termékeinek behozatalával.

Másfelől, a görög élelmiszerexport terén is növekedés várható, ami vagy a magasabb minőségnek (a bolgár piacon már jelen van a görög sűrű joghurt, a feta-sajt, szárított gyümölcsök, csokoládék és egyéb termékek), vagy olyan korlátozott mennyiséget előállító élelmiszeripari szegmenseknek tudható be, mint amilyen például a gyümölcs- és zöldségtermesztés.

Mindkét fél számára jellemző lehet a bolgár piac tejipari ágazatának esete. A szófiai görög kereskedelmi iroda kutatása szerint a bolgár tejtermékek uniós exportja 2000 és 2004 között közel húszszorosára emelkedett, azaz a 2000-es 785.000 euróról 15,3 millió euróra a 2004. évi állapotok szerint. Ami ebből a legtanulságosabb, az az, hogy az említett progresszió jelentős mértékben köszönhető a görög sajtok előállításához szükséges nyersanyag exportjának, ami értékét tekintve a bolgár export felét teszi ki.

Sőt, a bolgár tejtermékek exportjának legfőbb jellegzetessége, hogy az tulajdonképpen egyetlen termékcsoportot érint, a sajtokét, amelynek több mint 90%-át mindössze három piac szívja fel, a görög, a német s az olasz, úgy, hogy ebből 75% Görögországba kerül.

Számítások szerint ez azt jelenti, hogy míg 2000-ben Görögország 16 tonna sajtot vásárolt Bulgáriától 33.000 euró értékben, addig ez az érték 2004-ben 4.068 tonna és 11,5 millió euró volt. Megjegyzendő, hogy a bulgáriai görög sajtimport 66%-a félkész terméket jelent.

Nem mellékes az sem, hogy a nyersanyagot görög leányvállalatok készítik, amit aztán a görögországi végleges termék-előállításhoz az anyavállalatnak exportálnak. Ilyen termékek először 2002-ben kerültek Bulgáriából Görögországba, majd 3 év alatt mennyiségük 8,2 szorosára növekedett (328 tonnáról 2002-ben 2.673 tonnára 2004-ben), aminek eredményeképp e termékcsoport tekintetében a görög import 34%-át teszi már ki.

Továbbá importál még Görögország 1.400 tonna alacsony költségű és minőségű juhtejes sajtot is Bulgáriából, ami elsősorban Észak-Görögországba jut el. Ezek mennyisége 2002 és 2004 között megduplázódott, ami minden bizonnyal az alacsony árnak volt köszönhető.

Magyarra fordította: Purosz Alexandrosz