Καθημερινή, 14 Δεκεμβρίου 2005

Bαλκανικοί προβληματισμοί και φόβοι

Ευρυδικη Mπερση

Είτε πιστεύει κανείς στο πατροπαράδοτο «Ελλάς-Σερβία συμμαχία» είτε όχι, πρέπει να παραδεχθεί ότι ο χρόνος δρα αρνητικά για τις δύο χώρες σε ό,τι αφορά δύο λιγότερο ή περισσότερο καίρια ζητήματα εθνικού συμφέροντος. Για τη Σερβία, όσο περνάει ο καιρός, τόσο πιο δυσοίωνες είναι οι προοπτικές στο Κόσοβο, ενώ για την Ελλάδα, το πέρασμα των ετών παγιώνει μη επιθυμητές διεθνείς πρακτικές στο θέμα του «ονόματος». Οι διαπιστώσεις αυτές, μεταξύ άλλων, συζητήθηκαν το βράδυ της Δευτέρας σε εκδήλωση του Ιδρύματος Μεσογειακών Μελετών στο αμφιθέατρο του Βιοτεχνικού Επιμελητηρίου. Ομιλητές ήταν ο οικονομολόγος Σωτήρης Βαλντέν, η επίκουρη καθηγήτρια του Παντείου Μαριλένα Κοππά και ο λέκτορας του Πανεπιστημίου Πειραιά Αριστοτέλης Τζιαμπίρης, ενώ τη συζήτηση συντόνισε ο τέως υπουργός Τάσος Γιαννίτσης.

Στο θέμα του Κοσόβου, ο κ. Βαλντέν ανέφερε ότι υπάρχει ένα είδος «εκβιασμού» από την αλβανική πλευρά, που διαμηνύει «δώστε μας ανεξαρτησία ή αλλιώς θα έχουμε επεισόδια». Ο κ. Τζιαμπίρης υποστήριξε ότι στο Κόσοβο και σε ολόκληρα τα δυτικά Βαλκάνια, η προοπτική ένταξης στην Ε.Ε. θα δράσει πυροσβεστικά, καταπνίγοντας τις όποιες εξτρεμιστικές τάσεις. Ο κ. Γιαννίτσης αντέτεινε ότι «ιστορικά, η Ε.Ε. έχει ευνοήσει τη σταθεροποίηση περιοχών, όμως αν χαλαρώσει πολύ, θα είναι μέρος του προβλήματος». Από το ακροατήριο, ο καθηγητής κ. Λουκάς Τσούκαλης έθεσε το θέμα πιο ωμά: «Κουτσοί στραβοί στον Αγιο Παντελεήμονα, αλλά ο Αγιος τρίζει» είπε. «Πρέπει άραγε να συμβιβαστούμε με αδύναμα κράτη στο εσωτερικό της Ε.Ε.;». Στην περίπτωση του Κοσόβου, ο κίνδυνος να συντηρηθεί στο διηνεκές ένα μη λειτουργικό μόρφωμα είναι παραπάνω από ορατός. Οπως επισημάνθηκε, δυσλειτουργικό μπορεί να είναι το Κόσοβο είτε παραμείνει τμήμα της Σερβίας, είτε ανεξαρτητοποιηθεί.

Σύνδεση με την ουσία

Στο θέμα του ονόματος της ΠΓΔΜ, η κ. Κοππά ανέφερε ότι, σύμφωνα με τους όρους της ενδιάμεσης συμφωνίας, η χώρα δεν μπορεί να μπει στην Ε.Ε. με άλλο όνομα πλην του ΠΓΔΜ ή του ονόματος στο οποίο θα έχει συμφωνήσει ώς τότε με την Ελλάδα. Αυτό όμως, όπως επισημάνθηκε, θα σημάνει ότι η Ελλάδα επιφυλάσσεται να ασκήσει βέτο τη στιγμή της ένταξης, σε δεκαπέντε χρόνια. Η χρησιμότητα μιας τέτοιας κίνησης αμφισβητήθηκε με το σκεπτικό ότι ώς τότε, ο χρόνος θα έχει δράσει κατά της Ελλάδας. Τονίστηκε επίσης η ανάγκη να συνδεθεί το θέμα του ονόματος με την «ουσία» των προβλημάτων, δηλαδή τις αλυτρωτικές βλέψεις, τους χάρτες και τα σχολικά εγχειρίδια που δείχνουν τα σύνορα της γείτονος να φθάνουν ώς τον Ολυμπο.

Kathimerini, 2005. december 14.

Balkáni problémák és félelmek

Akár hisz valaki a hagyományos „görög–szerb szövetség”-ben, akár nem, azt el kell fogadnia, hogy az idő előrehaladtával negatív irányba változik mindkét ország helyzete, ami a nemzeti érdekeket (kisebb vagy nagyobb mértékben) érzékenyen érintő kérdéseket illeti. Szerbia számára ahogy telik az idő, annál baljósabbnak látszik a koszovói helyzet jövője, míg Görögországnak azzal kell szembenéznie, hogy az évek múlásával megszilárdul nemzetközi használatban az általa nemkívánatosnak ítélt név használata (a független Macedón Köztársaság esetében). Többek között ezekről a megállapításokról is szó volt hétfőn este a Földközi-tengeri Tanulmányok Kutatóközpont-jának rendezvényén a Kézműipari Kamara aulájában. A rendezvény előadói Szotirisz Valden közgazdász, Marilena Koppa, az athéni Panteiou egyetem tanársegédje és a pireuszi egyetem tanársegédje, Arisztotelisz Dziambirisz voltak, míg a konferencia koordinátora Taszosz Jannitszisz egykori miniszter volt.

Koszovóval kapcsoltban Valden véleménye szerint albán részről egyfajta „zsarolás” figyelhető meg, mely azt üzeni, hogy „adjatok nekünk függetlenséget, különben felkeléseket és incidenseket szervezünk”. Dziambirisz szerint Koszovóra, de az egész Nyugat-Balkánra is az uniós csatlakozás távlati kilátása stabilizáló hatással lesz, enyhítve a heves feszültségeket. Jannitszisz hozzátette, hogy „az Európai Unió történetét megnézve a szervezet a stabil területeket részesítette előnyben, de ha sokat lazít, problémákkal teli terület lehet”. Loukasz Culakisz professzor nyersebben fogalmazott: „Megindul a búcsújárás…” mondta. „Biztos, hogy gyenge államokkal kell alkudoznunk az Unión belül?”. Koszovó esetében az a veszély áll fenn, hogy láthatóan egy életképtelen képződményt tart fenn és konzervál. Ahogy rámutatott: Koszovó működésképtelen lehet akkor is ha Szerbia része marad, de akkor is ha függetlenedik.

A lényegi kérdés

A FYROM (Former Yugoslav Republic of Macedonia) névhasználatával kapcsolatban Koppa azt említette meg, hogy az időközben kötött megállapodások feltételeivel összhangban az ország nem léphet be az Unióba csak az előbb említett névvel, vagy új névvel, ha azt addig Görögország is elismeri. Ahogy rámutatott, ez azt jelenti, hogy Görögország fenntartja a vétójogot a csatlakozás időpontjával kapcsolatban, tizenöt évre. Más kérdés, hogy egy ilyen jellegű döntés hasznossága megkérdőjelezhető, mert az idő Görögország ellen hat. Hangsúlyozta ezen kívül annak a szükségét, hogy a névhasználat kérdését kössék össze a probléma „lényegével”, tehát az irredenta igényekkel, azoknak a térképeknek és iskolai kézikönyveknek a kérdésével, melyek a szomszédos ország határát az Olimposz hegységénél jelölik ki.

Magyarra fordította: Balogh Ádám