Η Καθημερινή, 28 Μαρτίου 2008

Πρόγραμμα κατά της φτώχειας

Της Πεννυς Μπουλουτζα

Το φάσμα της φτώχειας αντιμετωπίζουν 410.000 Ελληνόπουλα, ενώ ένας στους τρεις Ελληνες στερείται σε είδη πρώτης ανάγκης, δηλαδή τροφή, ένδυση, υπόδηση και το 10% αντιμετωπίζει πρόβλημα στέγασης. Το 22,7% των Ελλήνων θεωρούνται φτωχοί, ποσοστό που είναι το δεύτερο μεγαλύτερο στην Ε. Ε. των 15 μετά το αντίστοιχο των Πορτογάλων. Αντίστοιχο είναι και το ποσοστό των νοικοκυριών με παιδιά που αντιμετωπίζουν κίνδυνο οικονομικής επισφάλειας με το μεγαλύτερο πρόβλημα να αφορά μονογονεϊκές οικογένειες με τουλάχιστον ένα παιδί (το 40,7% αυτών κινδυνεύει), και τις οικογένειες με τρία ή και περισσότερα εξαρτώμενα παιδιά (31,8%).

Την ίδια στιγμή, η σύγκριση με άλλες χώρες της Ευρωπαϊκής Ενωσης είναι απογοητευτική. Στην Ελλάδα ο χαμηλότερος μισθός το 2007 του ανειδίκευτου εργάτη ήταν τα 629 ευρώ, τη στιγμή που ο μέσος κατώτατος μισθός στην Ε. Ε. των 15 είναι τα 1.160 ευρώ. Παράλληλα, τα προνοιακά επιδόματα, που είναι κατά μέσο όρο 341 ευρώ (και το επίδομα ανεργίας 367 ευρώ) δεν ξεπερνούν το όριο φτώχειας ανά άτομο που ορίζεται στα 471 ευρώ μηνιαίως. Η δυσχερής οικονομική κατάσταση αναγκάζει πολλές οικογένειες στη χώρα μας να λαμβάνουν δάνεια και σύμφωνα με τα στοιχεία των τραπεζών, το 7% - 8% των δανειοληπτών δεν μπορούν να ανταποκριθούν στις υποχρεώσεις τους.

Με σκοπό την καταπολέμηση της φτώχειας των ευπαθών ομάδων πληθυσμού, όπως είναι μονογονεϊκές οικογένειες, άτομα σε μακροχρόνια ανεργία που δεν καλύπτονται από το σύστημα κοινωνικής ασφάλισης ή υπερχρεωμένα νοικοκυριά, το υπουργείο Υγείας και Κοινωνικής Αλληλεγγύης εκπόνησε το Εθνικό Πρόγραμμα «Κοινωνική Συνοχή και Αλληλεγγύη 2007-2013», -παρουσιάστηκε χθες σε ειδική εκδήλωση από τον υπουργό Υγείας κ. Δημήτρη Αβραμόπουλο και τον υφυπουργό κ. Γιώργο Κωνσταντόπουλο- το οποίο αφορά σε μια σειρά μέτρων όπως την ανάπτυξη ενός δικτύου υπηρεσιών παροχής φροντίδας, βοήθεια στο σπίτι, νομική στήριξη κ. ά. Στο πλαίσιο του εντοπισμού των νοικοκυριών που πραγματικά έχουν ανάγκη στήριξης, θα ελέγχεται το εισόδημα των υποψήφιων δικαιούχων, ενώ Σύμβουλοι Κοινωνικής Ενταξης θα ερευνούν τα κοινωνικοοικονομικά χαρακτηριστικά τους. Εν συνεχεία, οι δικαιούχοι θα υπογράφουν ένα «συμβόλαιο» ένταξης με τα δικαιώματα αλλά και τις υποχρεώσεις τους. Η στήριξη των ευπαθών ομάδων θα συμπληρωθεί με οικονομικά μέτρα μέσω του Εθνικού Ταμείου Κοινωνικής Συνοχής (το σχετικό σχέδιο θα δημοσιοποιηθεί τον επόμενο μήνα).

I Kathimerini, 2008. március 28.

Program a szegénység ellen

Penny Bouloutza írása

410.000 azon görög gyermekek száma, akik szegénysorban élnek, míg minden harmadik görög szenved hiányt alapvető szükségleti cikkekben, úgymint élelmiszerben, ruhaneműben és lábbeliben, 10%-nak pedig lakhatási problémái vannak. A görögök 22,7%-a tekinthető szegénynek, amely arány az EU-15-ök országain belül Portugália után a legmagasabb. Ugyanilyen nagy a bizonytalan anyagi körülmények között élő gyermekes családok száma, amelyek közül a legnagyobb létbizonytalanságnak a legalább egy gyermekes egyszülős háztartások vannak kitéve (40,7%-ukat érinti a probléma), valamint azok a családok, amelyek három vagy annál több gyermeket nevelnek.

Ha az Európai Unió többi államával vetjük egybe az országot, az eredmény kiábrándító. Míg Görögországban a segédmunkások minimálbére 2007-ben 629 euró volt, addig az EU-15-ök átlagos minimálbére 1.160 euró. Ezzel párhuzamosan a szociális segélyek, amelyek átlagos összege 341 euró (a munkanélküli segély pedig 367 euró) nem érik el a személyenkénti szegénységi küszöböt, ami havi 471 euróban van megállapítva. A kedvezőtlen anyagi helyzet több családot arra kényszerít országunkban, hogy hitelért folyamodjon, s banki adatok szerint a hitelezők 7-8%-a nem tud eleget tenni kötelezettségeinek.

A társadalom szociálisan érzékeny rétegeit (pl. csonka családok, a TB által nem biztosított, tartósan munkanélküli személyek, adósággal túlterhelt háztartások) sújtó szegénység elleni küzdelem jegyében az Egészségügyi és Társadalmi Szolidaritás Minisztériuma kidolgozta a „Társadalmi Összefogás és Szolidaritás Nemzeti Programja 2007-2013” elnevezésű programot, amelyet tegnap mutatott be Dimitris Avramopoulos egészségügyi miniszter egy szakrendezvényen. A program olyan intézkedéseket tartalmaz, mint amilyen például egy szolgáltatói és ellátó hálózat kialakítása, háztartási segítségnyújtás, jogsegély, stb. Annak érdekében, hogy rátaláljanak a valóban segítségre szoruló családokra, ellenőrizni fogják a jelentkező rászorulók jövedelmi viszonyát, társadalmi integrációs tanácsadók pedig a szociális-pénzügyi jellemzőiket fogják vizsgálni. Ezt követően a jogosultak alá fognak írni egy jogokat, de kötelességeket is tartalmazó integrációs „szerződést”. A rászoruló csoportok támogatását pénzügyi intézkedések is ki fogják egészíteni a Társadalmi Összefogás Nemzeti Pénztárán keresztül (az ezzel kapcsolatos tervezetet a jövő hónapban fogják nyilvánosságra hozni).

Fordította: Purosz Alexandrosz