Ελεύθερος Τύπος, 08 Δεκεμβρίου 2007

Δωρεάν υγεία με 1800 ευρώ ανά οικογένεια!

Βαρύ το κόστος για τον οικογενειακό προϋπολογισμό από τις ιδιωτικές δαπάνες για φάρμακα, γιατρούς και νοσοκομεία

Το δημόσιο και… δωρεάν σύστημα Υγείας τελικώς, επιβαρύνει κάθε ελληνικό νοικοκυριό με περίπου 1.800 ευρώ το χρόνο! Και σαν μην έφθανε αυτό, επιβιώνει στις… πλάτες των ασφαλιστικών ταμείων, τα οποία επωμίζονται πλέον με το 70% της δημόσιας χρηματοδότησης της Υγείας!!! Την ίδια ώρα οι κρατικοί πόροι ποτέ δεν επαρκούν για την κάλυψη των αναγκών στην Υγεία, οι επενδύσεις παραμένουν ελάχιστες και οι μαύρες τρύπες πολλές. Το δημόσιο ταμείο Υγείας μοιάζει με… τρύπιο βαρέλι. Ενώ και η ανεπάρκεια των δημόσιων υπηρεσιών αφήνει στους ιδιώτες πεδίο κερδοφορίας λαμπρό - κυρίως στην εξωνοσοκομειακή περίθαλψη – με τον ετήσιο ρυθμό αύξησής τους να φτάνει και το 15%!

Στην Ελλάδα, από τα περίπου 20 δισ. ευρώ που δαπανώνται ετησίως για την Υγεία, περίπου τα 11 προέρχονται από δημόσιες δαπάνες Υγείας, δηλαδή τον κρατικό Προϋπολογισμό και τα ασφαλιστικά ταμεία, και τα 9 δισ. ευρώ από ιδιωτικές δαπάνες Υγείας, δηλαδή από την τσέπη μας. Το αποτέλεσμα; Ο Ελληνας πληρώνει τη δημόσια και... δωρεάν Υγεία, σαν να λέμε τρεις φορές: την πρώτη ως φορολογούμενος πολίτης μέσω του κρατικού Προϋπολογισμού, τη δεύτερη ως εργαζόμενος μέσω των ασφαλιστικών του ταμείων και την τρίτη ως πολίτης που ασθενεί μέσω του οικογενειακού προϋπολογισμού του.

Οι μεγάλες ελλείψεις σε προσωπικό στα κρατικά νοσοκομεία δεν επιτρέπουν την πλήρη αξιοποίηση του εξοπλισμού: Τα περισσότερα μηχανήματα λειτουργούν σε μία μόνο βάρδια, «σπρώχνοντας» τους ασθενείς προς τον ιδιωτικό τομέα προκειμένου να εξυπηρετηθούν γρήγορα.

Επιπλέον, είναι πλέον κοινό μυστικό ότι με τον τρόπο που λειτουργεί σήμερα το σύστημα προμηθειών στα νοσοκομεία οδηγεί σε αιμορραγία εκατομμυρίων ευρώ:

Μέχρι το Μάιο του 2006 και μόνον σε ορισμένες από τις υγειονομικές περιφέρειες της χώρας, το ύψος των εξωσυμβατικών προμηθειών έφτανε τα 74 εκατομμύρια ευρώ. Από τον Ιανουάριο του 2005 ως το Μάιο του 2006, μόνον τα νοσοκομεία της Αττικής είχαν δαπανήσει 60 εκατομμύρια ευρώ σε απευθείας αναθέσεις για προμήθειες και έργα…

Είναι φανερό ότι τα δημόσια νοσοκομεία αδυνατούν να αποκτήσουν ανταγωνιστική ιατρική τεχνολογία έναντι των ιδιωτικών. Εκτός του ότι οι προϋπολογισμοί τους δεν επιτρέπουν ακριβές επενδύσεις, ο εξοπλισμός τους με μηχανήματα σύγχρονης τεχνολογίας «σκοντάφτει» σε δεκάδες γραφειοκρατικά εμπόδια.

Είναι χαρακτηριστικό ότι το 90% των επενδύσεων των ιδιωτών στοχεύουν στην ιατρική τεχνολογία ενώ το αντίστοιχο ποσοστό στο ΕΣΥ δεν ξεπερνά το 30%. Σύμφωνα με επεξεργασία στατιστικών δεδομένων που πραγματοποίησε το Εργαστήριο Οργάνωσης και Αξιολόγησης Υπηρεσιών Υγείας του Πανεπιστημίου Αθηνών, τα τελευταία 15 περίπου χρόνια οι ιδιωτικές επενδύσεις στον τομέα της Υγείας έχουν αυξηθεί πάνω από 1.450%!

Υπερσύγχρονα μηχανήματα όπως το ρομποτικό σύστημα χειρουργικής υπάρχουν μόνον σε ιδιωτικά θεραπευτήρια, σε αντίθεση με τις περισσότερες χώρες της Ευρώπης.

Οκτώ στους δέκα Ελληνες δυσαρεστημένοι με το ΕΣΥ

Είναι φανερό ότι τα κρατικά κονδύλια δεν επαρκούν για να παρέχουν τις υπηρεσίες που οι πολίτες έχουν ανάγκη. Οκτώ στους δέκα δηλώνουν από λίγο έως ουδόλως ικανοποιημένοι από το Σύστημα Υγείας της χώρας. Η ανεπαρκής κρατική χρηματοδότηση δίνει τη σκυτάλη στους ιδιώτες, που καλύπτουν τα κενά με το αζημίωτο. Από το σύνολο των χρημάτων που οι Ελληνες πληρώνουν από την τσέπη τους για την Υγεία, το 65% ξοδεύεται σε ιατρικές επισκέψεις και φάρμακα!

Επεξεργασία στοιχείων της Στατιστικής Υπηρεσίας υπολογίζει ότι οι ετήσιες δαπάνες των ελληνικών νοικοκυριών για την Υγεία –εκτός των εισφορών προς τα Ταμεία– αγγίζουν πλέον τα 9 δισεκατομμύρια ευρώ!

Οι ιδιωτικές δαπάνες αγγίζουν πλέον στο 50% του συνόλου των δαπανών Υγείας. Στις περισσότερες χώρες του κόσμου το ποσοστό των ιδιωτικών δαπανών Υγείας δεν ξεπερνά το 20% με 30%.

Το σχέδιο του Υπ. Υγείας

Το υπουργείο Υγείας έχει «επενδύσει» πολλά στο νέο σύστημα προμηθειών που νομοθετήθηκε το περασμένο καλοκαίρι και αναμένεται να αρχίσει να εφαρμόζεται σταδιακά από το επόμενο διάστημα.

Με το νέο σύστημα οι προμήθειες όλων των νοσοκομείων θα ελέγχονται από ειδική επιτροπή –η σύσταση της οποίας ολοκληρώνεται σύντομα– που θα προχωρεί σε ενιαίες προμήθειες υλικών, με στόχο τις καλύτερες τιμές. Σύμφωνα με τα στελέχη του υπουργείου, με τον τρόπο αυτόν θα αποφεύγονται οι παρατυπίες που συμβαίνουν στις αποσπασματικές προμήθειες κάθε νοσοκομείου χωριστά.

Εκτιμάται ότι το νέο σύστημα θα αρχίσει να αποδίδει σε έναν περίπου χρόνο, ενώ υπολογίζεται ότι η ετήσια εξοικονόμηση χρημάτων θα ξεπεράσει τα 250 εκατομμύρια ευρώ.

Eleftheros Typos, 2007. december 7.

Ingyenes egészségügy családonként 1800 euróból!

A gyógyszerekre, orvosokra és kórházakra költött magánegészségügyi kiadások súlyos terhet jelentenek a családok számára

Az állami és … ingyenes egészségügyi rendszer igazából 1.800 euróval terhel minden háztartást évente. S mintha ez nem lenne elég, továbbra is a biztosítási pénztárak vállán nyugszik, amelyek az egészségügyi rendszer állami finanszírozásának 70%-át biztosítják. Ugyanakkor az állami támogatás sosem elegendő az egészségügyi rendszer szükségleteinek fedezésére, a befektetés továbbra is kevés, a repedés viszont annál több. Az állami egészségügyi pénztár olyan, mint egy lyukas hordó. A közszolgáltatások elégtelensége pedig további széles teret enged – elsősorban a kórházon kívüli betegellátásban – a nyereséges magánszektor számára, amelynek növekedése eléri az éves 15%-ot.

Görögországban, az egészségügyre éves szinten költött körülbelül 20 milliárd euróból 11 milliárd az állami egészségfinanszírozásból , tehát az állami költségvetésből és a biztosítási pénztárakból származik, míg 9 milliárd euró a magánkiadásokból, azaz a saját zsebünkből. Az eredmény: a görög ember háromszorosan fizet az állami és … ingyenes egészségügyért: egyszer mint adófizető állampolgár az állami költségvetésen keresztül, másodszor mint munkavállaló a biztosítási pénztárakon keresztül, s végül harmadszor mint beteg ember a családi költségvetésen keresztül.

A jelentős munkaerőhiány az állami kórházakban nem teszi lehetővé a berendezések teljes körű kihasználását: A legtöbb gépi berendezést csak egy műszakban használják, s ezzel is a magánszektorba „hajtják” a betegeket, akik ott gyorsabb kiszolgálást kapnak.

Nyílt titok az is, hogy azzal, ahogy a kórházi beszerzések rendszere működik manapság, eurómilliók szivárognak el.

Csak 2006 májusáig egyes egészségügyi régióban a közbeszerzési eljáráson kívüli beszerzések összege elérte a 74 millió eurót. 2005 januárjától 2006 májusáig csak az Attika megyei kórházak 60 millió eurót költöttek közvetlen beszerzési megbízásokra és munkákra.

Nyilvánvaló, hogy az állami kórházak képtelenek olyan minőségű gyógyászati technika beszerzésére, amely fel tudná venni a versenyt a magánszférában alkalmazottéval. Túl azon, hogy a költségvetésük nem tesz lehetővé drága beruházásokat, modern gyógyászati eszközökkel történő felszerelésüknek tucatnyi bürokratikus akadálya is van.

Jellemző, hogy míg a privát szférában a beruházások 90%-a irányult gyógyászati technológiára, addig ugyanez az arány a közegészségügyben nem éri el a 30%-ot sem. Az Athéni Egyetem Szolgáltatásszervezői és –értékelő Műhelye által feldolgozott statisztikai adatok szerint az elmúlt 15 évben az egészségügyi szektorban történt magánberuházások nagysága 1.450%-kal növekedett!

Ultramodern gépekkel, mint amilyen a robotizált sebészet, kizárólag a magánkórházak rendelkezek, ellentétben Európa legtöbb országával.

Tízből nyolc görög elégedetlen a közegészségüggyel

Nyilvánvaló, hogy az állami források nem tudnak olyan színvonalú szolgáltatást biztosítani, amilyenre a polgároknak szükségük lenne. Tízből nyolcan nyilatkoznak úgy, hogy alig vagy egyáltalán nincsenek megelégedve az állami egészségügyi rendszerrel. Az elégtelen állami finanszírozás lehetőséget ad a privát szférának, hogy megfelelő ellenszolgáltatás fejében ő töltse be az űrt. A görögök által az egészségügyre kifizetett pénzekből 65%-ot költenek orvoslátogatásra és gyógyszerekre!

A Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapítható, hogy az egészségügyi pénztárak javára fizetett hozzájárulásokon kívül a görög háztartások közel 9 milliárd eurót költenek éves szinten az egészségükre!

A magánegészségügyi kiadások megközelítik immár az összes egészségügyi kiadás 50%-át. A világ legtöbb országában ez az arány nem haladja meg a 20-30%-ot.

Az Egészségügyi Minisztérium tervezete

Az Egészségügyi Minisztérium sokat „fektetett be” az előző évben törvényileg szabályozott új beszerzési rendszerbe, amelyet várhatóan fokozatosan fognak bevezetni az elkövetkező időszaktól kezdve. Az új rendszer értelmében az összes kórház beszerzését egy szakbizottság fogja irányítani – ennek felállása hamarosan befejeződik – amely a jobb árak elérése érdekében egységes eszközbeszerzéseket fog végrehajtani. Minisztériumi vezetők szerint elkerülhetővé válnak ezáltal azok a szabálytalanságok, amelyek az egyes kórházankénti beszerzéseknél előfordulhatnak.

Arra számítanak, hogy az új rendszer pozitív hatásai körülbelül egy év múlva válhatnak érezhetővé, s hogy az éves megtakarítás meghaladja ezáltal a 250 millió eurót.

Fordította: Purosz Alexandrosz