A szegedi görög közösség

A GÖRÖGÖK MEGJELENÉSE SZEGEDEN

A görögök Magyarországon történő nagyobb számú megjelenése az Oszmán Birodalom területi terjeszkedésével vette kezdetét a 16-17. században. Ekkor kezdtek görög kereskedők letelepedni Magyarországon, elsősorban a kereskedelmi utak mentén fekvő városokban. Intenzívebb megjelenésük a 18. század első felében valósult meg, az 1718-as pozsareváci békét követően. Így kerültek a Dél-Alföld városaiba is. Ezek közül Békésen, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Kecskeméten az általuk alapított görögkeleti templomok a mai napig fennállnak, sőt utóbbi településen az ott élő görögök könyvtárat és iskolát is alapítottak. Szegeden a görögök a már a városban élő szerb hittestvéreik közelében, főleg az akkori Palánkban és Fölsővárosban telepedtek le, azon belül is a mai Maros utca környékén.

A Maros utca a Tímár-házzal

A Maros utca a Tímár-házzal

A helyválasztás nem volt véletlen. A kikötő, az onnan induló kereskedelmi útvonalak, valamint a rác piac közelsége vonzó lehetett a folyami és szárazföldi kereskedelemben érdekelt görögök számára. A rác piac környékén a görögök üzletekkel is rendelkeztek, amelyek profilját ma már nem ismerjük. Annyit azonban tudunk, hogy Haris (vagy Manódli) boltjában taplót is árultak. A taplót tűzgyújtáshoz használták, s amikor az épület meggyulladt, a padláson őrzött, bizonyára igen rossz minőségű tapló nem égett el. Innen származik a szegedi mondás: „éghetetlen, mint a Manódli taplója”. Az első szegedi kávéfőzdét is egy görög kereskedő létesítette 1739-ben.

Szegeden a görögök a 18. század közepétől saját plébánost tartottak, és egy Aradi nevezetű gazdag kereskedő bőkezűségéből a mai Kálmány Lajos utca déli végénél Mihály és Gábriel arkangyalok tiszteletére templomot építettek, ahol a liturgiákat görög nyelven tartották. A szerb templom nyomán az emberek által kis cerkónak nevezett templom a 19. század elején leégett. Ugyan újra felépítették, de a század második negyedétől papja már nem volt, elhagyatottá vált és pusztulásnak indult, majd az 1879-es nagy árvíz alatt teljesen összeomlott. A fölsővárosi görög templom hanyatlása párhuzamban állt a helyi görög közösség elmagyarosodásával. A görögök idővel áttértek a katolikus hitre, őseik nyelvének használata háttérbe szorult. Kérdéses, hogy a 20. század közepére megmaradt-e bármi görög identitásukból. Tény, hogy a 20. század második felében Szegeden létrejött görög közösség és az ún. első diaszpóra görögjeinek leszármazottai között ez idáig kapcsolat nem jött létre.

De térjünk vissza a város görög polgáraira! A szegedi görög kereskedők közül a legismertebb és legvagyonosabb a Zsótér család volt. A családnév – görögös változatban: ΣΩΤΗΡ – a mai napig gyakori Szegeden és környékén. A család komoly „tiszai flottával”, a hagyomány szerint 99 hajóval rendelkezett, s azért csak ennyivel, mert több hajója csak a királynak lehetett. Zsótér János azzal keltett különösen nagy feltűnést, hogy áruval megrakott hajójával végighajózott az Al-Dunán. A veje által vezetett vállalkozás azért számított nagyon merésznek, mivel az akkor még szabályozatlan, sziklazátonyokkal teli folyószakasz bizonyos körülmények között gyakorlatilag hajózhatatlannak számított.

A Zsótér-ház

A Zsótér-ház

Zsótér János nevéhez fűződik a Széchenyi tér 9. szám alatti Zsótér-ház felépítése is, ahol Bálint Sándor néprajzkutató szerint 1849-ben a magyar országgyűlés kétszer ülésezett, s ahol a magyar szent koronát is őrizték. János fia, a szabadságharc alatt a szegedi zászlóaljnál főhadnagyként szolgáló Zsótér Andor (1824-1906) 55 éven át volt a Szeged-Csongrádi Takarékszövetkezet tiszteletbeli elnöke. Sokrétű tevékenységével a város polgári fejlődésének egyik legmeghatározóbb alakjának számított. Ő építtette az Új Zsótér-házat a Klauzál téren, s a nagy árvizet követően jelentős adományokat tett az újjáépítés érdekében. A királytól Szatymazi előnévvel 1892-ben nemesi címet kapott.

A GÖRÖG BEVÁNDORLÁS MÁSODIK HULLÁMA

Görögország második világháborús német megszállását egy három és fél éven át tartó polgárháború (1946-1949) követte. A ’40-es évek háborús eseményeinek a lakosság 10%-a esett áldozatul, amit tetézett az a tény is, hogy a polgárháborút követően további 120 ezer, főleg Görögország északi vidékeiről származó görög volt kénytelen elhagyni hazáját. Közülük a legtöbben a jugoszláviai Macedóniában, Szovjetunióban, valamint Közép- és Kelet- Európa népi demokratikus államaiban telepedtek le, illetve ezekből az országokból később Észak-Amerikába és Ausztráliába költöztek. Magyarországra Albánián és Jugoszlávián keresztül szárazföldi úton, valamint Albániából kiindulva tengeri, majd szárazföldi úton több mint hétezren érkeztek, többségükben gyerekek és sebesültek.

Görög gyerekek utazása

Görög gyerekek utazása

Számuk a Nemzetközi Vöröskereszt által szervezett családegyesítéseket követően, az ’60-as évek végére évek végére négy és félezerre csökkent. Nagyobb számú visszaköltözésre a görög katonai diktatúra (1967-1974) bukása után nyílt lehetőség, amit a ’80-as évek elején felgyorsított az, hogy az addig hontalan státuszú görög emigránsoknak választaniuk kellett aközött, hogy felveszik a magyar állampolgárságot vagy repatriálnak. A repatriálási folyamat a ’80-as évek végére lezárult, Magyarország görögjeinek száma ekkor 2500-3000 fő körül volt.

Szegeden az ’50-es évek második felétől kezdtek megjelenni görögök. Három férfi jött egymástól függetlenül, házasságkötésük révén, valamint nyolc középiskolás lány ipari iskolába. Négyen szűcsnek, ketten női szabónak, egyikőjük férfi szabónak tanult, a nyolcadik lány pedig szülésznő lett. Később a lányok közül hárman elhagyták az országot, Athénba, Ohridba, valamint Ausztráliába költöztek. Az 1960-as népszámláláson nyolcan nyilatkoztak úgy, hogy az anyanyelvük a görög. Meg kell jegyezni, hogy a Szegeden maradt, Görögország északi területéről, Makedóniából származó öt lány közül a kilencvenes években csak hárman léptek be a görög egyesületbe, kettejük esetében a macedón identitás erősebb volt. Ugyanis nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Magyarországra került görög menekültek jelentős része szlávajkú volt és kettős identitással rendelkezett.

A ­SZEGEDI GÖRÖGÖK SZÁMA AZ EZREDFORDULÓ ÉVEIBEN

A legnagyobb magyarországi görög közösség Budapesten él. Az 1950-ben alapított görög falu (Beloiannisz) görög származású lakossága mára az összes lakos 1/3-át teszi ki. A szegedi görögök az egyik legkisebb magyarországi görög közösséget alkotják, amely a többitől leginkább arányaiban tér el. Itt ugyanis az egykori emigránsok és azok utódai, valamint az elmúlt évtizedekben Görögországból vagy Ciprusról érkezettek száma nagyjából egyensúlyban van. A szegedi görögök létszáma évről évre nő, ami több tényezőnek tudható be. Ezek közül a legfontosabbak:

  • Az itteni magyar-görög vegyes házasságokban átlagosan 2-3 gyermek születik, ennek köszönhetően van utánpótlás.
  • A szegedi egyetem jelentős vonzerőt jelent úgy a továbbtanulni vágyó hazai, mint a görögországi és ciprusi görög ifjúság számára. Tanulmányaikat követően többen itt alapítanak családot, és itt igyekeznek egzisztenciát teremteni. Fontos kiemelni, hogy az orvostudományi karon viszonylag sok görög diák tanul. 2012-ben 16 görögországi és ciprusi görög hallgató volt beiratkozva.
  • A szegedi görög közösség jól szervezett. A görög származású gyerekek számára hon- és nyelvismereti órákat szervez, de a felnőtt korúak számára is lehetőséget biztosít a nyelvtanuláshoz. Utóbbinak

    A görög iskola tanulói 2004-ben

    A görög iskola tanulói 2004-ben

    köszönhetően nem kevés azon magyarok száma, akik görög nyelvtudásukat kihasználván Görögországban próbálnak szerencsét, ahonnan néhányan görög házastárssal és/vagy házasságukból született gyerekekkel hazatérnek.

A nemzetiségi hovatartozásnak több kritériuma lehet. E tekintetben a népszámlások megközelítése is eltérő. Íme a legutolsó 3 adatai: Az 1990-es népszámlálás során 45 szegedi nyilatkozott úgy, hogy beszél görögül, közülük 19-en vallották azt, hogy az anyanyelvük is a görög. 2001-ben 57-en vallották magukat a görög nemzetiséghez tartozóknak, 197-en mondták, hogy kötődnek a nemzetiségi kulturális értékekhez és hagyományokhoz, 35-en, hogy anyanyelvük a görög, és 55-en, hogy használják a görögöt családi és baráti közösségekben. 2011-ben a megkérdezettek közül 74-en válaszoltak úgy, hogy görög nemzetiségűek, 17 szegedinek volt a görög az anyanyelve, továbbá 32-en nyilatkozták, hogy családi és baráti közösségben használják a görögöt. Ezek alapján a Statisztikai Hivatal szerint 89-en tartoznak a görög nemzetiséghez (az országban összesen 4.642-en).
A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete – Csongrád Megyei Helyi Csoportnak 2012-ben 58 szegedi rendes tagja volt.

Kirándulás az Olimposzon 2000-ben

Kirándulás az Olimposzon 2000-ben

SZEGEDI GÖRÖG SZERVEZETEK

A szegedi görögök 1995-ben váltak valódi közösséggé. Ebben az évben Ungi Ferencné Papadopulu Fotini kezdeményezésére két görög szervezet alakult. Először a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének önállóan működő Csongrád Megyei Helyi Csoportja (rövidített neve: Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesülete), majd pedig a Szegedi Görög Kisebbségi (2012-től Nemzetiségi) Önkormányzat. Az egyesület görögnek tekinti és a rendes tagok közé sorolja mindazon Csongrád megyében élő személyeket, akik felmenőik vagy házastársuk révén görögnek tekintik magukat, valamint felvételüket kérik a szervezetbe. Sem egyéb nemzeti, sem vallási identitást nem vizsgál. Az egyesületnek 2012 márciusában 79 tagja volt. Közülük 70-en rendes tagok, akik közül 58-an Szegeden élnek. Elnök: Purosz Alexandrosz, alelnök: Ungi Ferenc, gazdasági vezető: Dr. Kosztopulosz Andreász. A Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat 2010-ben ötödik ciklusába lépett. A testület négy képviselőből áll. Elnök: Purosz Alexandrosz, alelnök: Dr. Kosztopulosz Andreász, további képviselők: Erdélyi Mariann és dr. Balogh Ádám. Mindkét szervezet működése átlátható, határozataik, valamint az egyesület alapszabálya és közhasznúsági jelentései a görög közösség honlapján (www.szegedigorogok.hu) olvashatók. Székhelyük az Osztróvszky utca 6. sz. alatt található Nemzetiségek Házában van.

Purosz Alexandrosz, dr. Balogh Ádám, Erdélyi Mariann, dr. Kosztopulosz Andreász, Ungi Ferenc

Purosz Alexandrosz, dr. Balogh Ádám, Erdélyi Mariann,
dr. Kosztopulosz Andreász, Ungi Ferenc

A szegedi görögökről szerkesztett kiadvány ITT letölthető.